1.18.
Szereplők:
Bon-bon: a nyúl
Praliné: kockás-sikló
Karamella: kockás-sikló
Drazsé: a denevér
Kakaó: a csiga
Kis Semmi: semmi pöttyös katicabogárka
Helyszín: Balin csatorna, Tapolca felé közeledve
(úszik csendesen a farönk, egyszer csak lihegve landol egy kis katicabogár Bon-bon füle hegyén)
Bon-bon: Juj de csikis! (hihi) Ne csikizz kérlek! (haha)
(Kis Semmi arrébb száll, leül a farönk végére)
Kis Semmi: Jaj ne haragudjatok, hogy így hívatlanul közétek röppentem, de ez életem első repülése, és muszáj volt megpihennem… Szóval megmentettétek az életemet… köszönöm
Bon-bon: Örülünk, hogy megismertünk. Hogy hívnak?
Kis Semmi: Nincs nevem… (szomorúan) Az a bajom, hogy nem nőtt pötty a hátamon, pedig Apukám a híres 7 pöttyös katicakirály, és mikor meglátta, hogy pötty nélkül születtem, kitagadott. Még nevet sem engedte, hogy adjon nekem Anyukám.
Karamella: Húha, szegényke. Mutasd a hátad, tényleg semmi pötty nincs rajta? (odasiklik, megnézi) Semmi. Tényleg semmi.
Praliné: Kis Semmi. Legyen a neved, Kis Semmi.
Kis Semmi: Akkor mostantól lesz nevem? Igazi nevem?
Bon-bon: Ha tetszik neked, akkor ez lesz a neved mostantól.
Kis Semmi: Ennél szebb nevet nem tudok elképzelni, köszönöm!
Karamella: Na és most, Kis Semmi, velünk tartasz?
Kis Semmi: Hát persze. Feltéve ha nem zavarok.
Bon-bon: Dehogy zavarsz. Ő Karamella, Ő pedig Praliné, engem Bon-bonnak hívnak. Útban vagyunk a Tavas-barlanghoz, hogy kiszabadítsuk Praliné és Karamella édesapját. Veszélyes vállalkozás, ugyanis a Balinok tartják fogva. Elég bátor vagy?
Kis Semmi: Veletek tartok, hátha az én Apukám egyszer majd megtudja, hogy harcba szálltam a Balinokkal, és akkor majd talán visszafogad.
(örömében dalra fakad)
Kis Semmi: (gyönyörűen dalolva) Tengernyi érzés kavarog bennem, sok minden úszik, sok minden reppen , olvad a hó már, sok pici jó vár, barátokkal az élet boldog már. Korábban azt gondoltam én még, pöttyök nélkül nincs boldogság élmény, ám a jó szerencse erre röpített engem, pöttyök nélkül is sikerül boldognak lennem.
(Úszik a rönk a vízen, halkan siklanak mellette a siklók, mindenki elmereng a Kis Semmi gyönyörű dalán, pár pillanatra elfeledkeznek a jelen gondjairól, félelmeiről. Megáll az idő erre e röpke pillanatra)
---
alakítsd a mesét:
Bon-bon: Ha van kedved még dalt írni a Kis Semminek, örülnénk ha énekelne még!
2010. március 24., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése