2010. március 3., szerda

amelyben megismerjük Sisakot

1.15.

Szereplők:
Bon-bon: a nyúl
Praliné: kockás-sikló
Karamella: kockás-sikló lányka
Drazsé: a denevér, szerelmes Karamellába
Kakaó: a csiga, épp alszik
Sisak: a fűrészlábú szöcske

Helyszín: Badacsony, hegy alja


Praliné: Na tessék, még ez is. Nem akarok bőrig ázni.

Karamella: Fázom.

Bon-bon: Drazsé, nem tudsz errefelé egy barlangot, ahol meghúzhatjuk magunkat?

Drazsé: Sajnos tényleg nem ismerem ezt az utat. De ha visszafordulunk, tudok egy rejtekhelyet, nem messze az elágazástól. (megfordul) Húha, nem látni az utat visszafelé, annyira elsötétült minden.

Karamella: Félek.

Bon-bon: Mindjárt elered az eső… Mit csináljunk, mit csináljunk. Drazsé, nem tudnád felébreszteni Kakaót? Hátha segítene rajtunk?

Drazsé: Tudod milyen Kakaó, még egy bombával sem lehet felébreszteni, ha alszik.

Praliné: Szép kis szerencsecsiga, mondhatom.

Bon-bon: Ne puffogj már, inkább gondolkozz.

Karamella: És ha megint hívnánk az ikertündéreket?

Bon-bon: Nem lehet minden apróságért ideráncigálni őket. Aztán amikor tényleg szükségünk lesz rájuk, akkor majd nem vesznek komolyan minket.

Drazsé: Mint a mesében, amikor farkast kiáltanak.

Karamella: Akkor mi legyen… Már csepereg is…

(csepereg az eső, fú a szél, sötét van, ekkor hirtelen egy vékony hang szólal meg mellőlük)

Sisak: Lennél szives leszállni a lábamról, te krumpli orrú madzag? Szeretnék hazajutni mielőtt leszakad az ég.

(mindenki meglepetten körbenéz, majd Praliné meglát a farka vége alatt egy élénkzöld színű szöcskét)

Praliné: Nekem szóltál, te … te zöld, csúnya fűrész?

Sisak: Igen, neked, nem látod hogy rajtam állsz? Menj már arrébb!

Praliné: Nincs is krumpli orrom! (durcog, és leveszi a farkát róla)

Sisak: Na végre.

Bon-bon: Ne haragudj…

Sisak: Sisak, a nevem Sisak.

Bon-bon: Sisak, te biztosan ismered a környéket, nem tudsz véletlen egy helyet a közelben ahol meghúzhatjuk magunkat a vihar elöl?

Sisak: Itt ha előre mentek, nem messze van egy nagy szikla, ami alatt elfértek. Ott lakom én is, gyertek velem. De a krumpliorrú maradjon hátul, nehogy megint rámtegye a fenekét.

(gyorsan elindulnak, szorosan egymás mellett, mikorra beérnek a szikla alá, leszakad az ég, mintha dézsából öntenék)
---

alakítsd a mesét:
Bon-bon: Szerinted megbízhatunk Sisakban? Nem csal csapdába minket?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése